Bizonyára nem én vagyok az egyetlen akinek elváltak a szülei.... És nyilvá azzal sem vagyok egyedűl hogy valaki vagy az anyukájával, vagy az apukájával nem jön ki jól.
Nálam az apukámmal, és a családjával szoktak nézeteltéréseink lenni...
Na és akkor el is érkeztünk a furcsa családi összejövetelekhez...
Nem értem miért van ezekre egyébként szükség ha úgyis csak megjátszuk, hogy mindenki mennyire happy, és közben mennek a csöndes szurkálódások, ami azért is zavar mert egyszerűen nem tudom felfogni miért lesz ettől jobb a kapcsolatunk ( Mert "mindent a "szeretet" nevében teszünk.")
Csak azt nem tudom felfogni,hogy miért nem tudjuk megbeszélni a dolgokat? Szerintem ez a hozzáállás csak újjabb nézeteltéréseket szül. Miért kell mindent a "szőnyeg alá söpörni", és úgy tenni mintha nem történt volna semmi? Persze, nyilván ez így sokkal egyszerűbb...de sajnos ez hosszútávon nem egy "gyümölcsöző" megoldás. Én például ezek miatt nem érzem magam komfortosan, ezeken a "családi összejöveteleken". Pedig szerintem sokkal egyszerűbben is meg lehetne oldani, ha leülnénk és megpróbálnánk beszélni arról hogy miért alakult ki közöttünk feszültség, újból. 
Ti hogy vagytok ezzel? Mik a ti tapasztalaitok? Természetesen nem csak az elvált szülős tiniknek vannak ilyen problémáik szóval, mindenkitől várom a storykat vagy a kérdéseket.

Sziasztok, én az Őszinte Tini voltam. Hamarosan újra jelentkezem.