Nálam erre a válasz egyértelmű, adni. Nagyon nem szeretek ajándékot kapni, és sajnos nagyon rosszul is reagálok amikor kapok valamit. Viszont, ha adhatok valakinek, ajándékot nagyon boldoggá tud tenni.
Ahogyan, az előbb írtam, rosszul tudok arra reagálni, ha kapok valamit, vagy ha meglepnek valamivel, na igen…. képes vagyok arra, hogy számonkérem az illetőt és nem akarom elfogadni az ajándékot. (Tudom, hogy nagyon illetlen szokás, már dolgozom rajta, hogy ne legyek ilyen, csak nehéz megváltozni)
Példának okáért leírok nagy vonalakban egy megtörtént esetet: Volt barátom, születésnapom alkalmából meg szeretett volna lepni, (tudta, hogy nem szeretem a meglepetéseket és hogy ha már ajándékot kapok akkor inkább a kézzel készített dolgoknak örülök) mondtam neki már csomószor, hogy nem szeretnék ajándékot, mert nem szeretném  ha rám költene, de nem hallgatott rám (hozzá tenném, hogy nagyon aranyos, mert olyan ajándékot kaptam tőle amiről tudta, hogy szeretem és biztosra ment ,mert beszélt anyukámmal is miatta) De sajnos nagyon csúnyán reagáltam, mert elkezdtem számon kérni és kint hagytam a kapu elött őt az ajándékkal együtt… (így utólag tudom hogy mérhetetlen mód gonosz voltam.) Sajnálom, hogy már nem tudok ezen az egészen változtatni… Utánam jött és megbeszéltük, és nagyon hálás vagyok neki a mai napig, hogy akkor ilyen türelmes volt.
Ha ezen az egészen változtathatnék akkor tuti nem így csinálnám, de akkor még buta, és impulzív voltam. Azóta szerencsére nagyon sokat változtam, még most sem tudok a legjobban reagálni az ilyen helyzetekre, de azért lényegesebben jobban moderálom magam. Azt a módszert használom az ilyen helyzetekben, hogy arra gondolok, mi lenne, ha én adnám az ajándékot vagy én lepném meg a másikat valamivel, akkor nagyon rosszul esne, ha a nemtetszését fejezné ki.
Ti mit szerettek jobban, ha ajándékot kaptok, vagy ha adhattok? Ha ti is ilyen rosszul reagáltok, akkor írjatok történetet ezzel kapcsolatban.

Sziasztok én az Őszinte Tini voltam. Nemsokára megint hallotok felőlem.